2011. május 8., vasárnap

Imádok olvasni!


Sok mindenről írtam már itt, de a legnagyobb szenvedélyem valahogy kimaradt. Imádok olvasni!!!
Pedig, mint mindent általában, ezt is mániákusan tudom csinálni.És mi a legjobb az egészben? Az olvasást nem unom meg, nem hagyom abba, és a szenvedélyem már azóta tart, mióta megtanultam az első betűt.
Míg pici voltam nagyon szerettem a meséket. Olvastattam is magamnak állandóan. Három, négy mese nélkül nem volt alvás. Most már értem miért olvasta egyszer anyuka a Csipkerózsika kellős közepén azt, hogy "két kiló hús". Ha már anyuka feladta jött a kunyerálás apukánál: "Legalább a Kutya meg a farkas barátságát?". És hát minden este meg hallgattam tőle ezt a mesét.
Gondolom lelkesen fogadták, hogy végre megtanultam olvasni.
Az első könyvem a Grimm testvérek összes meséje volt. Sírtam minden mesén. Majd jött a Vuk. Rögtön utána az Egri csillagok, Szent Péter esernyője, Pál utcai fiúk, A láthatatlan ember, Aranykoporsó, Egymás szemében, Ivenho, Elfújta a szél, Üvöltő szelek, Jane Eyre, Copperfield David, Nyomorultak, Quo vadis...És még sok más is, színes a választék. Regények terén mindenevő vagyok. Míg másoknak nyűg volt a kötelező olvasmány én már mindet olvastam évekkel korábban.
Még a WC-n ülve is olvasok. Tudom, tudom... De ez a mániám. Van ott néhány újság a polcon, de ha valami izgalmasabb van a kezemben, nem lehet tőle megválni, holmi emberi szükségletek miatt. Ez van :)

Egyik nagy kedvencem a Jéghegyek népe volt. Megvolt a sorozat mind a 47 kötete. (Már nincs meg mind, mer ha valaki kérte én adtam. De a visszaadásnál elfogyott a lelkesedés. És már magam sem tudom melyik kinél van.) Ezt a sorozatot legalább ötször olvastam végig, de nem tartom kizártnak, hogy többször is. A családfát a mai napig tudom kívülről.

És igen, bevallom. Olvastam Harry Potter minden részét. És szerettem. A két utolsó kötethez csak ukránul jutottam hozzá, de így is remek volt. Minden egyes film hatalmas csalódás számomra. Még csak meg sem közelíti a lényeget. De persze ez az én szubjektív véleményem.
És ha már ilyen őszinte vagyok, azt is be kell vallanom, hogy olvastam a most divatos vámpíros regények nagy részét. Twilight, True Blood... és még rengeteg kevésbé ismert, romantikus zagyvaság. Nem mondom, hogy földrengető irodalmi élményben volt részem, de kimondottan jól szórakoztam. És hát mi kell más?
Már jó ideje csak könnyű, romantikus limonádékkal pótolom a betűhiányomat. Rengeteg klasszikust nem olvastam. Volt egy egy regény amibe többször is belefogtam, de mégsem jutottam a végére. Most elhatároztam, hogy pótolom irodalmi műveltségem hiányzó darabjait. Nagyapámtól egy komoly gyűjteményt örököltem. Tehát csak át kell böngészni mi van meg és hajrá:

2 megjegyzés:

  1. Jéghegyek népéből nem mindent, de sokat olvastam... HP-t szintén, plusz sok-sok fanficet. Vámpírosakat is de csak "igazit", azaz nekem nuku Alkonyat (bocsi...) Meg minden más.... főleg sci-fi, thriller, de romantikus is:) Bertrice Small főleg:) Olvass tőle ha még nem tetted, imádom a korleírásait. Ó és a No1: Gyűrűk Ura. always, forever....

    VálaszTörlés
  2. Kissé késve de írok :) Small regényei végülis családregénynek tekinthetők, keress rá hogy melyik az első és kezd azzal:) Legalábbis az O'Malley saga, azóta vannak újabb könyvei is, amik már nem kapcsolódnak oda. Én a Szeretni minden időbent olvastam legelőször és még mindig ez a fő kedvencem, ez a 3. a sorozatban

    VálaszTörlés