Íme az én hetem.
Mit is szerettem:

A tavasz!
Eshet az eső, beborulhat az ég, lehet sár, pocsolya. Nem számít. Itt a tavasz!! Nőhet a fű, nyílhatnak a virágok! Ellehet tenni a kabátot, csizmát! Szélesre lehet tárni az ablakot! Be lehet engedni a tavaszt! Előlehet szedni a csini cipőket, a vékonyabb ruhákat. Nem kell már a több réteg ruha. Nem kell a sál, sapka, kesztyű.
Ilyenkor még az esőnek is örül az ember. Ha kinézek az ablakon nem is látom a szürke színeket, csak a narancssárga esernyőket.
Séta!
Csodálatos napsütésben kint kávézni és közben beszélgetni. Csajos napot tartani. Sétálni nagyot a városban. Büszkén tolni a babakocsit. Lelkesen szaladni egy kis rosszcsont után aki megtalálja az egyetlen miniatűr pocsolyát a környéken és nevetve szalad bele.

A tiszta, ragyogó ablak a fürdőszobában!
Hétfőtől gyönyörködök benne minden alkalommal amikor belépek a fürdőszobába. Elárasztotta a napsütés, még így északi oldalon, borús időben is szenzációs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése